A krokodilok rendszere, életmódja, mozgása

A krokodilok

A krokodilok és az aligátorok a mai állatvilág legősibb képviselői közé tartoznak. [korábban alakultak ki, mint a dinoszauruszok.] Amióta megjelentek a Földön, küllemük alig változott. Mintegy húsz jelenkori fajuk között találjuk meg a legnagyobb ma élő hüllőt.

A krokodilok és aligátorok körülbelül 200 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki, a hüllők virágkorának vége felé. Az akkori krokodilok még teljesen szárazföldi életmódot folytattak, nem úgy, mint az általunk ismert krokodiloké.
Miközben a földtörténeti középidő vége felé, nagyjából 65 millió évvel ezelőtt az akkori szárazföldi fajok jelentős része kihalt, az aligátorok és krokodilok valami okból eléggé alkalmazkodó képesnek bizonyultak ahhoz, hogy fennmaradjanak.

A krokodilok rendszere:

A krokodilok és az aligátorok a kajmánokkal és a gaviállal együtt a hüllők osztályának Crocodylia rendjébe tartoznak és jellegzetes gyíkszerű testalkatukról, a testüket borító pikkelyekről és szarulemezekről, félelmetes fogakkal fölfegyverzett hatalmas, erős állkapcsukról azonnal fölismerhetők.
A rendet általában három családra osztják: az egyikbe a krokodilok, a másikba az aligátorok és a kajmánok tartoznak, a harmadik pedig egyetlen fajból, a gaviálból áll.
Bár az egyes fajok alkatukban feltűnően hasonlítanak egymáshoz, végső testméretük nagyban változik 1,5-7m között fordulnak elő.
A krokodilok szeme fejük tetején található, hogy az állat a vízbe merülve is láthassa, mi történik a víz színe fölött. Ha a szemük is a víz alá kerül, átlátszó védőhártyája ereszkedik rá.
Az egyik legnagyobb krokodilféle a nílusi krokodil. Az Afrikában egykor gyakori faj ma már csak elszigetelt helyeken fordul elő.

Életmód:

A krokodilok rendjének valamennyi faja vízközelben, mocsaras területen, kisebb-nagyobb tó, lassan hömpölygő folyó vagy csatorna mellett él és sokat tartózkodik a vízben. Hidegvérű, azaz változó testhőmérsékletű állatok lévén a vízre mint a hőmérsékletváltozásokat tompító közegre van szükségük. A krokodilok az éjszakákat rendszerint a vízben töltik, napközben pedig a parton heverésznek és sütkéreznek a napon.

Mozgásuk:

Bár a krokodilok és rokonaik a jelek szerint szívesen élnek nagyobb csoportokban, védik a maguk territóriumát és csoportban rendszerint egy domináns hím uralkodik. Ez az állat több időt tölt a vízben, mint a többiek, s területeinek határai mentén föl-le cirkálva elűz minden más nagy termetű hímet és gyakorta hangos üvöltést hallat.
A krokodilok sokféle hangot tudnak kiadni: sziszegnek, röfögnek, morognak és mély hangon vartyognak ezek a hangok feltehetően külön jelentéssel bírnak.

A szárazföldön többféleképpen tudnak mozogni könnyedén tudnak szaladni, de mozgásukat szaggatottá is tehetik, vagy hason csúszva lopakodnak.

A vízben erőteljesen úsznak ezt erős farkuk széles csapásainak köszönhetik. A vízben képesek órákig mozdulatlanul maradni, ilyenkor egész testük a víz alá merül, csak a fejük tetején elhelyezkedő orrnyílásuk, szemük és fülük emelkedik ki a vízből.

Képek






Oldalak

    Képek






    Oldalak